ÓBECSEI GIMNÁZIUM

Földrajz

SZERBIA 

Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság  délkelet-európai állam.

A Balkán-félsziget középső és északi részén, illetve a Kárpát-medence déli részén található. Északról Magyarország, keletről Románia és Bulgária, délről Albánia vagy Koszovó, Észak-Macedónia és Montenegró, nyugatról Bosznia-Hercegovina és Horvátország határolja. Szerbia egy tengerparttal nem rendelkező ország.

Domborzat

Az Alföld déli vidéke a Száva és a Duna vonalától délre végződik, de a Morava-völgyben mélyen benyúlik a Balkán-félszigetre. Ettől a völgytől nyugatra helyezkedik a Dinári-hegység, amely Montenegró területén át egészen az Adriai-tenger partjáig fut. Keletre a Balkán-hegység és a Szerb-érchegység emelkednek kisebb folyóvölgyekkel, medencékkel. Szerbia legmagasabb pontja Koszovó területén, a Prokletije hegységben található 2656 m magas Đeravica. Központi részének legmagasabb csúcsa pedig a Balkán-hegységben található 2169 m magas Midžor.

Vízrajz

Legjelentősebb folyói: Duna, Tisza, Nagy-Morava, Száva, Drina és Temes.

A Tisza itt ömlik bele a Dunába, Titeltől 10 km-re délre. A Száva Belgrádnál ömlik a Dunába, a Morava pedig Szendrőnél.

Éghajlat

Szerbia klímája a kontinentális a Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban és a mérsékelt kontinentális Közép-Szerbia,Koszovó között mozog. A csapadékok elegendőek az ideális mezőgazdasági termeléshez. Ehhez még hozzájárul a Vajdaság és Šumadija termőföldje.

Növény- és állatvilág

Szerbia flórája és faunája igen gazdag a változatos éghajlatnak köszönhetően. Északon az Alföldet sztyeppe fedi. Mára nagy részét feltörték a mezőgazdasági művelés számára. Kevés erdő maradt, főleg a folyók és csatornák mellett. A művelt területek erdőfoltjai apróbb állatoknak, valamint szarvasoknak és őzeknek nyújtanak menedéket. Gyümölcsösök és művelt erdők is találhatók. Az vadállatok között fellelhető a vaddisznó, a farkas, a róka és (Bánságban, a Kárpátok lábainál) egy-két eltévedt medve is.

A középső és a déli régiókban és a hegyekben lombhullató (például tölgy) és tűlevelű fák egyaránt megtalálhatóak. A fauna a Balkán-félsziget többi országára jellemző.

• Lombhullató erdők: tölgy, bükk, szil, nyárfa, nyír, juhar, fűzfa, akác, stb.
• Örökzöld erdők: különféle fenyőfajták, tiszafa.
• Gyümölcsösök: alma, körte, szilva, dió, eperfa, kajszibarack, cseresznye, , berkenye, stb.
• Vadállatok: szarvasfélék, mezei nyúl, mókus, róka, vaddisznó, farkas, medve, stb.
• Háziállatok: Ló, szarvasmarha, juh, kecske, stb.
• Madarak : vízimadarak, fecskefélék, cinegefélék, veréb, rigó, pacsirta, sas, bagoly, karvaly, galamb, stb.
• A folyókban, mocsarakban és tavakban sokféle halfaj megtalálható.

Nemzeti parkok

Tájkép a Šarban

Szerbia területén öt nemzeti park van:^[7]

• Kopaonik-hegység Nemzeti Park (12.000 ha)
• Tara Nemzeti Park (19.200 ha)
• Fruška gora (Tarcal-hegység) Nemzeti Park (22.000 ha)
• Šar-hegység Nemzeti Park(39.000 ha)
• Đerdap (Vaskapu-szoros) Nemzeti Park (64.000 ha)

Meg kell jegyezni, hogy ezek közül a Šar-hegység a bizonytalan státusú Koszovó területén van.

Környezetvédelem

Az 1999-es koszovói háború súlyos környezeti károkat okozott. A lebombázott ipari létesítményekből, vegyi üzemekből toxikus anyagok tömege került a környezetbe. A bombázások során használt grafit szálak súlyos károkat okoztak az élővilágban. A becsapódáskor elporló szegényített urán lőszerek bizonyos területeken komoly nehézfém szennyezést okoztak.

Szerbia jelentős Európai Uniós támogatással több rehabilitációs programot is indított.